tigris a hőmérséklettel szemben tágtűrésű). Némely fajok viszont egyes környezeti tényezőknek csupán kismértékű ingadozását viselik el. Ezek a szűk tűrésű fajok. A szűk tűrésűek előfordulásukkal jelzik az adott környezeti tényezők értékét, ezért ezeket indikátorszervezeteknek nevezzük (pl. zuzmó a levegő kéndioxid tartalmára szűk tűrésű). A környezet és a tűrőképesség két egymástól elválaszthatatlan, egymást feltételező fogalom. A környezeti, mindig valamilyen toleranciasajátosságot megszabó, korlátozó tényező. Az élőlények közösségei egy adott földrajzi térben, az élőhelyen élnek. Az élőhely a populációk előfordulási körülményeit jelöli.
A környezet bizonyos mértékbenbefolyásolja az abban élő élő szervezeteket. Ez a hatás lehet közvetlen vagy közvetett. A környezetünk minden eleme, amely körülveszi az élő szervezeteket, környezeti tényezők. A származás természetétől függően biotikus, antropogén és abiotikus. Ez utóbbi tartalmazza az élettelen természet összes elemé magában foglalja az éghajlati viszonyokat, a fényt, a sugárzást, a talajt és a vízösszetételt stb. Tehát sok növény, fény és víz fontos. A talaj állapota befolyásolja a növényzet jellegét. Biotikus tényezők az élő emberek kölcsönhatásaszervezetek és azok befolyása a kommunikáció folyamata során. Egy bizonyos növényzet jelenléte befolyásolja egy adott terület állatvilágát, és fordítva. Egyes paraziták és baktériumok halált vagy életképességet okozhatnak egy élő szervezetben. Az állatvilág ezen vagy más képviselői nem tolerálják bizonyos növényfajokat. Az antropogén tényezők a következők eredményeképpen nyilvánulnak meg:emberi tevékenység. A közelmúltban a legnagyobb hatással vannak a környezetre.