Kevesen tudják, hogy a Halom-hegy a körülbelül 4 millió éve zajlott vulkanikus folyamatok által született, földtörténeti értelemben fiatal képződmény. A közismert Tapolcai-medencei tanúhegyekhez hasonlóan keletkezett, a bazaltvulkanizmus formálta. Felépítő kőzete a környékben kisebb foltokban előforduló Tapolcai Bazalt Formáció, a hegy keletkezése több szakaszban ment végbe, s az elcsendesedést követően kezdetét vette a lepusztulás folyamata, melyhez esetünkben az 1930-as években a hegyet megsebző bazaltbányászati tevékenység is hozzájárult. A hegy képe dél felől Szerencsés összefogás révén valósult meg az a több célt is felvonultató, 2012-ben életre hívott pályázat, melynek eredményét ma egyre több látogató élvezi. A munkálatok 2014-ben kezdődtek, a falu belterületének szélén létrehozott "Kőkert" pihenőtől indulva a hegy északi lábáig jelöltek ki egy útvonalat. A tanösvény kezdőpontja Az autóparkolótól a hegytető felé haladva fűzi fel sorra a legérdekesebb földtani látnivalókat a Vulkán Tanösvény, 2 km hosszan.
Közeledik a nyár. Új sorozatunkban Magyarországot "járjuk körbe", dióhéjban bemutatjuk tájainkat, egyúttal szolidabb és igényesebb szállásokat is ajánlunk. Az északkelet-délnyugati irányú hegység a Duna és a Zalavári-hát (a Zala-folyó keleti oldalán emelkedik) között elterülő, mintegy 200 km hosszú hegység. A hegységet felépítő kőzetek 150-200 millió éve rakódtak le, az akkori tengerekben, majd emelkedtek a magasba és mára feldarabolódtak és lekoptak. A leggyakoribb kőzete a mészkő és az annál nehezebben oldódó, málló dolomit. Emiatt a dolomitfelszínek sokkal kopárabbak, vékonyabb a talajrétegük, gyérebb a növényzetük. A Dunántúli-középhegységet több hegységre tagolják a futásirányára merőleges törésvonalak, árkok, tágasabb medencék. Így jól elhatárolható a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység, a Dunazug-hegység (tagjai: Pilis, Gerecse, Budai-hegység). A lehulló csapadék a kőzetek repedésein keresztül a hegységek mélyébe szivárog, gyarapítva a karsztvízkészletet. A mélybe szivárgás miatt azonban nem alakult ki sűrű felszíni vízhálózat, kevés a patak.
Bányászata már évezredek óta zajlik, s kövei templomok, présházak, várak falaiból köszönnek vissza. Nem véletlen tehát, hogy Lóczy sírja is e szép és tartós homokkőből készült el 1922-ben, Csillag István munkája nyomán. Lóczy Lajos korának kiváló geográfusa/geológusa volt, aki számtalan tudományos eredményt hagyott maga mögött. 1891-ben kezdeményezte a Balaton tudományos kutatását, és 28 éven át irányította a magyar tudományos élet egyik legnagyobb vállalkozását, amelynek eredményeként a Balaton a világ egyik legalaposabban leírt területe lett. Balaton-kutatásainak két évtizedes eredményét "A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" c. műben tette közzé. A pozsonyi születésű Lóczy 1919-ben hagyott fel tudományos munkájával, s a balatonarácsi kúriájába vonult vissza. Ezt követően 1920. májusában hunyt el a balatonfüredi szanatóriumban. Kívánsága szerint pihen az arácsi temetőben, ahol síremlékét ünnepélyes keretek között halála után két évvel avatták fel a tudós özvegye, fia és a Magyar Földrajzi Társaság küldöttségének jelenlétében.
A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye, a Tapolcai-medencében található. Legmagasabb pontja 415 méter, a hegy lapos tetejéről nagyszerű kilátás nyílik, többek között a környék többi tanúhegyére is. A hegy kiemelt látványosságát képezik az oldalán található bazaltoszlopok, bazaltorgonák. 3-4 millió évvel ezelőtt, a Pannon-tenger elvonulása idején, a terület jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt. A jellegzetes oszlopok bazaltfolyás következtében alakultak ki. A hegy északi oldalán, az uralkodó széljárás miatt hangsúlyosabb a bazaltoszlopok elválása. A legszebb képződmények ezen a részen figyelhetők meg. A Szent György-hegy a Badacsonyi borvidék része. A hegy lábánál a talaj kiváló a borszőlő termesztéséhez. A terület szubmediterrán jellegére alapvető hatással van a Balaton közelsége. Nevezetességei közé tartoznak a helyenként 30-40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok, melyek orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett. A Sárkány-lik vagy más néven Sárkány-barlang egy érdekes geológiai képződmény.
Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.
A hangzatos nevű kilátópont a Tapolcai-medence egy nyugati pontján áll a szemet gyönyörködtető balatoni panorámák szerelmeseinek rendelkezésére. A 406 méteres magaslat tulajdonképpen a Balaton-felvidék és a Bakony ritka keresztmetszeteinek egyike, ahonnét remek kilátás tárul a terület természeti kincseire. Szinte csak egy kőhajításnyira kell letérnünk az Országos Kéktúra vonaláról, hogy a Kő orrára kapaszkodhassunk fel egy füves domboldalon, melynek szoknyáján szőlőstelkek és víkendházak sorakoznak. Ezekről a lankákról vethetjük pillantásunk a párját ritkító tájképre, ahol a legendás tanúhegyek lágy domborzata mesél a térség geológiai múltjáról. A domb legmagasabb pontján egy nemzeti színű pad várja a távolba merengő, fáradt kirándulókat. Az Öreg-erdő belsejében pedig egy magányos akácosra lelünk, amelyből bazaltcsonkok merednek elő. Feltehetően innen ered a kilátópont neve is. A bazalt az egész környék jellegzetes kőzete, amely a földtörténeti korokkal ezelőtti vulkanikus aktivitás mementója.