Aktualitások Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak és az átalányadózást választónak 2019. január 14-éig kell megfizetnie (mivel január 12-e szombatra esik) a 2018. negyedik negyedévi adóelőleget. Az adóelőleg összegét az éves göngyölített adatokra figyelemmel kell megállapítani. Sokan az utolsó negyedévben számolnak el például olyan költségeket, amelyek az éves bevétel nagyságától függenek. Ilyen esetek például a személygépkocsi bérleti díja, vagy a nem kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz után elszámolható értékcsökkenési leírás az üzembe helyezés évében. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik - a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása. Vállalkozói jövedelem szerinti adózók adóelőlege Az szja-törvény 47. § (1) bekezdése szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap.
A vállalkozói kivét összege utáni adót tovább csökkenti a személyi kedvezmény. Jövedelmét átalányban megállapító egyéni vállalkozó adóelőlege A jövedelemét átalányban megállapító egyéni vállalkozónak a tevékenységétől függően elismert költséghányad figyelembevételével megállapított jövedelem után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnie azzal, hogy a családi és első házas kedvezmény, valamint a személyi kedvezményt figyelembe vehető, mivel az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része. Ügyelni kell évközben is adózóra vonatkozó bevételi értékhatárra, ami tevékenységtől függően 15/100 millió forint az adóévben azzal, hogy időarányosan kell a bevételi értékhatárt megállapítani, ha a tevékenységét nem az adóév egészében folytatja az adózó (évközben kezd, megszűnik, vagy szünetelteti a tevékenységét). Adózónak évközi kezdés esetén csak a rá vonatkozó bevételei értékhatárra kell figyelemmel lennie, nincs jelentősége annak, hogy az adóéven belül a bevétel milyen ütemben érkezik.
kormányrendelet szerinti kiskereskedelemből származik. Átalányban megállapított jövedelem adómentes része Az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében is (az őstermelőkhöz hasonlóan) adómentes az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem. Az egyéni vállalkozónak ugyanúgy meg kell állapítani a jövedelmét, mint korábban, adóelőleget is csak az adóköteles rész után kell fizetnie. Költséghányadok Módosultak az átalányadózók jövedelmének megállapításához alkalmazható költséghányadok, és azok száma is csökkent. Azonos költséghányadot érvényesíthetnek a kiegészítő és a nem kiegészítő tevékenységet folytatók. Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék költséghányadot alkalmazhat (a korábbi 83, illetve 87, 93 és 97 százalék helyett). Továbbra is tevékenységtől függően eltérő költséghányadot lehet alkalmazni a bevétellel szemben a jövedelem számításakor.
Forrás:
Az átalányadózásra vonatkozó bejelentést nem kell évente megismételni, vagyis ha a magánszemély a választását a következő évre is fenntartja, erről nem kell külön nyilatkoznia. Az átalányadózás megszüntetését követően az átalányadózás akkor választható újra, ha eltelt négy adóév. A 2022-es adószabályokról, adóváltozásokról mindent megtudhat a HVG Adó 2022 különszámából. Megvásárolható az újságárusoknál vagy megrendelhető a kiadótól erre a linkre kattintva. © null
A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 1 db hozzászólás Vissza az előző oldalra
Nyilván nem célszerű belőle rendszert csinálni, de amennyiben olyan jellegű a vállalkozás, hogy ez valamiért nehezen megoldható (pl. sokszor 300 Ft-okat kell utalni, és a céges banki tarifa jóval drágább, mint maga az utalás), ott ki lehet alakítani olyan ügymenetet, ahol a - magán és vállalkozási pénzek keveredésének kiküszöbölésére is figyelve - megúszhatók a drága céges utalások. Pethes Miklós - Konto FORTE Integrált Számviteli Szolgáltatások +1 ÁFA mentes egyéni vállalkozó vagyok. Amikor a vállalkozásomat indítottam, egyből pénzforgalmi számlát nyitottam, mert több helyről is azt hallottam, hogy kötelező lesz és gondoltam megspórolok magamnak egy későbbi ügyintézést. Nos azóta sem lett kötelező. Ezáltal a kérdésem gyakorlatilag az ellentettje lenne az eredeti kérdezőnek: ebben az esetben intézhetem-e magán jellegű pénzügyeimet a pénzforgalmi számláról? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Péter Kedves Péter! Elméletileg ingen, de vissza kell kérdeznem! Minek akkor a vállalkozói számla ha arról magügyeket intéz, a magánról pedig vállalkozói ügyeket?
4. A fodrász egyéni vállalkozó bevétele: 5 000 000 forint, 1 000 000 forint, Adóköteles jövedelme: 0 forint, 0 forint. Forrás:, Lepsényi Mária okl adószakértő, 2021. június 22.
A 2017. január elsejét megelőzően kötött szerződések esetében azonban még korlátok vannak. Az adókedvezmény az előzőekben meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. Fontos azt is tudni, hogy 2017. január 1-jét megelőzően felvett hitelek utáni adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A kisvállalkozói adókedvezmény azzal a korlátozással érvényesíthető, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál. Az egyes negyedévekre megállapított adófizetési kötelezettségnél figyelembe kell venni a már befizetett adóelőleget, ami azt jelenti, hogy a göngyölíteni kell az adatokat az adóév során. Adózónak vállalkozói osztalékalapot csak az éves bevallás benyújtásakor kell levezetnie és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t és ehót is ekkor kell megfizetnie azzal, hogy az eho-fizetési kötelezettség megállapításánál a 450 ezer forint felső határra is figyelemmel kell majd lenni.
Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne. Ha például a kisadózó vállalkozás az általa 2017. december 15. napján nyújtott szolgáltatás ellenértékét nem pénzben, hanem a szolgáltatás igénybevevője által nyújtott szolgáltatás formájában kapja meg, akkor a 2017. napján a kisadózó vállalkozás által nyújtott szolgáltatás szokásos piaci értéke abban az időpontban minősül megszerzett bevételnek, amikor a szolgáltatás igénybevevője által nyújtott "viszontszolgáltatás" után az Áfa tv. rendelkezései szerint akár a szolgáltatás nyújtójának, akár a szolgáltatás igénybe vevőjének adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne. Ha a "viszontszolgáltatás" után még 2017. december 31. napjáig áfa fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a 2017. napján nyújtott szolgáltatás szokásos piaci értéke a 2017. évben számít bevételnek.