2022. 04. 02. 22:43:09 Ha kisbabád bágyadt, étvágytalan, melegnek érzed a kis testét, szaporán veszi a levegőt érdemes megnézni, hogy mennyi a testhőmérséklete. Melyik lázmérő a legjobb és a legbiztonságosabb? A legjobb (nálunk is bevált és tökéletesen működik 4 év után is) a Chicco digi baby digitális hőmérő. Egyszerű használni, a gyerekeimnek sem okozott fájdalmat használat közben is pár másodpercig tart az egész. 1 éves korig lázmérést a végbélben ajánlott végezni. Fél fokot mindig le kell számolni ebben az esetben. Tehát ha 37, 5 fokot mértél, akkor az csak 37 °C fok. - 36, 5-37, 5 C: normál testhőmérséklet - 37, 5-38, 5 C: hőemelkedés: ettől a hőmérséklettől gyakran kell ellenőrizni kisbabád lázát, hogy azonnal tudj cselekedni, ha felfelé kezd szökni a láza. - 38, 5-39, 5 C: mérsékelt láz - 39, 5-41 C: magas láz - 41 C felett: igen magas láz 1 éves kor alatt, a gyerekorvos által felírt lázcsillapító kúpot kell használni. Használati utasítása: A végbélnyílást popsikrémmel kend be, a kúpot helyezd a nyílásba.
Az Irmes statisztikai modellje szerint a maratoni táv világrekordja a jelenlegi 2 óra 4 perc 26 másodpercről legfeljebb 2 óra 2 perc körüli időre csökkenhet. A magasugrásnál a végső határ 2, 5 méter lehet (jelenleg a világrekord 2, 45 méter), a távolugrásnál pedig a jelenlegi 8, 95 méter helyett maximum 9, 24 méterrel számolhatunk. Ez utóbbit például azzal magyarázzák a kutatók, hogy a ballisztika törvényei szerint akkor lehet a lehető legnagyobb távolságot megtenni, ha a "kilövés" 45 fokos szögben történik. Am ha a távolugró ilyen nagy szögben rugaszkodna el, akkor nagyon lecsökkenne az ugrás sebessége, ami szintén kulcsfontosságú a minél nagyobb táv megtételéhez. Azaz itt két ellentétes szempontot kellene egyszerre kielégíteni. Egy-egy sportbeli aranyérem fénye azonban elhalványul az állatvilágban megszülető rekordokkal összehasonlítva: Usain Bolt világcsúcsa a százméteres síkfutásban körülbelül óránkénti 37 kilométeres sebességnek felel meg. Egy gepárd ezzel szemben 200 méteres távot óránkénti 103 kilométeres sebességgel fut végig.
A lázmérés mindenki számára ismert és elfogadott művelet annak megállapítására, hogy kerülget-e valamilyen betegség. A kapott hőmérsékletet azonban csak akkor értelmezhetjük, ha van egy fix viszonyítási pont, amely elválasztja az egészséges állapotot a kórostól. Ebben most elmozdulás történt. Már gyerekkorunkban megtanuljuk, hogy a normál testhőmérséklet felső határa 37 o Celsius, ami ennél kicsit magasabb, az hőemelkedés, afelett pedig következik a láz. Mivel ez az első jele, hogy a szervezet komolyan elkezdett védekezni valamilyen nem kívánatos folyamat, például fertőzés ellen. A másik irányba tekintve szintén igaz, hogy a testhőmérséklet fontos, hiszen a kihűlés is veszélyezteti a szervezet működését. Ez az oka, hogy az orvosok mind a mai napig a testhőmérsékletet tartják a szervezet egyik legfontosabb általános jellemzőjének, s a vizsgálatok során (a pulzus és a vérnyomás mellett) általában ez az első adat, amit felvesznek. Jobban élünk, csökken a hőmérsékletünk - Fotó: iStock A normál testhőmérsékletet a 19-ik század vége felé fixálták a ma ismert értéken.
A szöveg egyes szakaszai, melyek rengeteg ismétlődő mondatot vagy szót tartalmaznak, nehezebben illeszthetők a helyükre, mint az egyedibb részek. Az új "hosszú olvasás" szekvenálási technológiái, melyek egyszerre fejtenek meg nagy DNS-darabokat – és sok ismétlődést ismernek fel – segítettek legyőzni ezt az akadályt. A tudósok tovább egyszerűsítették a kirakóst azzal, hogy egy olyan szokatlan sejttípust használtak, amely csak az apától örökölt DNS-t tartalmaz. (Az emberi sejtek többsége két genomot tartalmaz, egyet-egyet mindkét szülőtől. ) A két fejlesztés lehetővé tette, hogy dekódolják az emberi genomot alkotó több mint hárommilliárd alapegységet. "Ha a jövőben valakinek a genomját szekvenáljuk, képesek leszünk azonosítani az összes variánst a DNS-ében, és az információ birtokában jobb egészségügyi ellátást kaphat. Az emberi genom teljes szekvenálása olyan, mintha új szemüveget vennénk fel: most, hogy mindent tisztán látunk, egy lépéssel közelebb vagyunk ahhoz, hogy megértsük, mit jelent ez az egész" – mondta Adam Phillippy, a marylandi nemzeti genomkutató intézet (National Human Genome Research Institute) tudósa, a kutatás másik vezetője.