Szegedi Fegyház és Börtön Alapítás éve 1884 Ország Magyarország Hely Szeged, Mars tér 13, 6724 Elhelyezkedése Szegedi Fegyház és Börtön Pozíció Szeged térképén é. sz. 46° 15′ 26″, k. h. 20° 08′ 14″ Koordináták: é. 20° 08′ 14″ A Szegedi Fegyház és Börtön weboldala A Szegedi Fegyház és Börtön (közismert néven "Csillagbörtön", vagy "Csillag") büntetés-végrehajtási intézet Csongrád-Csanád megye székhelyén, Szegeden. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben: az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével, a férfi elítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Története [ szerkesztés] 1785 -ben II. József császár a szenci fenyítőházat Szegedre költöztette át, a vár kazamatáiba. A várbörtön 1874 -ig működött, a máig létező büntetés-végrehajtási intézet létrehozásáról 1881 -ben döntöttek.
Felette van egy betekintő nyílás a "cirkli". Utunk vége felé megtekintettük még az olvasó szobát, a könyvtárat és egy videó szobát is (innen sugároznak egy képújság szerű műsort a börtön hétköznapjairól, például a kisbolt árairól). Mindenütt elítéltek dolgoznak. Elhaladtunk az ún. HSR körlet (hosszú idejű speciális rezsimű körlet) bejárata előtt is. Itt a rácsokon felül teljesen be volt lemezelve a folyosó szakasz is. Itt őrzik Magyarország legveszélyesebb bűnözőit, többek között például a balástyai rém et, a százhalombattai rém et, Magda Marinko t, vagy a hurkos gyilkos t. Erre a részre nem mehettünk be. Ezek a rabok annyira el vannak zárva a külvilágtól, hogy a börtönőrök nagy része sem láthatta még azt a részt. Minden nap ugyanazok az őrök mehetnek csak be és egy nagyjából 2x4m-es harmadik elmeleti zárt tetejű udvaron levegőzhetnek. Csak a kék eget látják és semmi mást. Utunk végeztével visszatértünk a szolgálati dolgozók épületébe és nekiláttunk az ebédnek. A pincérünk egy életfogytiglanos rab volt.
"Szerencsére a feleségem piacozik, abból fenn tudják magukat tartani a két gyerekkel, nem kell ebből a pénzből hazaküldenem, de tudom, sokan küldenek haza is" – mondta László. A két beszélőre"fogott" elítélt visszamegy dolgozni, még van egy kicsi a munkaidőből, reggel fél hétre jöttek, napi hét órát dolgoznak. Kevesen dolgoznak "Az elítéltek valamivel több, mint felét foglalkoztatjuk – magyarázza Tikász Sándor, a Csillag parancsnoka. Vannak, akik a kórházi körletben karbantartást végeznek, mások az elszakadt ruhákat javítják, takarítanak, mosogatnak a konyhán. Akadnak azért intellektuálisabb munkakörök, mint a könyvtáros vagy stúdiós. A 620 aktív fogvatartott számára 22 féle lehetőség adódik a munkára, természetesen mindenkinek a képessége, egészségügyi állapotának, valamint büntetés-végrehajtási fokozatának megfelelő elfoglaltságot keresnek. Az elítéltek mintegy negyede mentális egészségi állapota miatt amúgy sem dolgozhat. Az összes büntetés-végrehajtási intézet gazdasági társaságai közül a szegedi foglalkoztatja harmadikként a legtöbb rabot.
Ezeket már letudtam, most talán a hátralevő 8 hónapban marad valami, legalább útiköltségre futja belőle". Zoltán a rácsok mögött is tartotta magát: hetente háromszor jár kondizni, "ezt az időt, amit én kaptam, nem lehetne kibírni fizikai és agytorna nélkül". Szakmája nincs, még odakint a vendéglátóipariba járt, de nem fejezte be, a Csillagban tűzoltókészülék javítását és ellenőrzését tanulta, meg "egy kicsit németül". "Nagyon hosszú időre kiszakadtam a kinti dolgokból. Olyan 50-80 ezer forinttal fogok szabadulni" – mondta. A másik, kiszombori fiatalember három hónapja dolgozik, eddig iskolapadban ült. "Jobb itt, mint a zárkában, gyorsabban telik az idő. Ma gépeket takarítottam, – 170 forintos órabért kapunk. " A rabok keresetét kártyára töltik fel, ha élelmiszert vesznek, vagy telefonálnak, abból vonják le a pénzt. A telefon nagyon drága, 110 forint percenként, "azzal csínján kell bánni". (A börtönökben ellenőrzött hálózatot építettek ki, a vezetékes készülékről mobiltelefonszám hívható ennyiért – a szerk. )
A vérzivataros 20. század során több történelmi személyiség is megfordult a szegedi Csillag börtön celláiban. Az első szegedi börtön történetéig egészen 1785-ig kell visszarepülnünk az időben, ekkor történt ugyanis, hogy II. József császár a szenci fenyítőházat átköltöztette Szegedre, a vár kazamatáiba. A várbörtön 1874-ig működött. A Vasas Szent Péter utcában 1890-ben államfogház létesült, amely egészen 1945-ig működött, majd az épületében szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az előzetes letartóztatottakat 1952-ig a Széchenyi téri törvényszéki "fiókfogházban" őrizték. A ma is üzemelő büntetés-végrehajtási intézet létrehozásáról 1881-ben döntöttek. A Szegedi Királyi Kerületi Börtön építési munkálataihoz végül 1883-ban láttak hozzá Wagner Gyula műépítész tervei alapján. Alapító okirat szerint, a rendeltetésének 1885. január 1-jén adták át a létesítményt. Ezért Csillag Az épületkomplexum eredetileg három részből állt: a két épületszárnyból álló törvényszéki fogházból, a büntető-törvényszéki palotából és a kerületi börtönből – utóbbi épült csillag alakban, innen ered a közismert "Csillag börtön" elnevezés.
A fegyencek mezőgazdálkodási munkával foglalkoznak, szakemberek irányítása alatt. Egy 2014-es számadat szerint a fogvatartottak létszáma 1600 körül volt a három objektumban. Átlagos büntetési idejük 15 év, átlagos életkoruk 34 év. Őrzésükről, nevelésükről kb. 700 fős személyzet gondoskodott.,,
A 12. éve szinte teljhatalmon lévő Orbán komoly veszélyként beszélt arról, hogy az ellenzék - amelynek vezetője szerinte továbbra is Gyurcsány Ferenc - csalásra készül, mert "több millió ember adatait gyűjtik össze" és aztán telefonálnak nekik. Orbán ezért úgy látja, a Fidesz "nehezített pályán" kénytelen részt venni a választásokon. Megjegyzése azért is érdekes, mert valójában a pálya az ellenzéknek nehezített, hiszen a kampánypénzektől kezdve az állami médián át a választási szabályokig minden a Fideszt segíti. Orbán Viktort mindenesetre – szokás szerint – gondosan elszeparálták az emberektől, illetve a sajtó munkatársaitól is, sem kérdezni, sem közel kerülni nem lehetett hozzá. Márki-Zay budaörsi utcafórumának közelében nem voltak rendőrök, a jelöltet kettő biztonsági őrnek tetsző civilruhás férfi kísérte, akik tisztes távolból figyelték még azt is, hogy hívei körbeállják és ölelgetik a "védett személyt". Márki-Zay a helyi ellenzéki jelölt, Szél Bernadett fórumán, a mintegy hetven egybegyűlt előtt közölte, hogy "itt állunk a győzelem kapujában, tessék átmenni rajta".
1921-ben a rabok foglalkoztatására létrehozták az újszegedi bérgazdaságot, 1938-ban pedig a nagyfai mezőgazdasági egységben is megkezdődött a munkáltatás. A második világháború végén hadifogolytábor működött az épületben. 1960 és 1970 között átfogó felújításon esett át a komplexum. 1962-ben alagút épült a börtön és az üzemcsarnok között. 1986-ban elkészült a "csillag toldalékszárny", és kiépült a zárt láncú biztonsági rendszer. Az átmeneti csoportba helyezettek részére a Dorozsmai úton felépült az úgynevezett "Átmeneti Intézet", amely 1996-ig üzemelt. Ennek helyén 2002-ben adták át a II. objektumot, más néven az "előzetes börtönt". Az utolsó kivégzés Habár a halálbüntetést csak 1990-ben törölték el, a Csillag börtönben végre hajtott utolsó kivégzésére három évvel korábban került sor. A két ember meggyilkolásáért halálraítélt K. Barnabás akasztása 1987. szeptember 3-án hajnali 4 óra 30 perckor zajlott le a Szegedi Fegyház és Börtön kivégző udvarán. Diktátorok a Csillagban A Csillagban sok híres és hírhedt személyiség raboskodott, köztük Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás is.