Asset 4 Asset 1 Meghalt Perczel Anna építész-urbanista Az ÓVÁS! Egyesület a weboldalán tette közzé a hírt. Perczel Anna 1942-ben, Párizsban született, építész tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte. Első munkahelyén dolgozott a Gellért hullámfürdő rehabilitációján is, majd 1987-től Budapesten régi városrészek rehabilitációs terveinek elkészítésével bízták meg (Középső-Józsefváros, Kőbánya). A HVG-n megjelent írás kiemeli, hogy "Perczel Anna az épített és a természeti környezetre pótolhatatlan értékként tekintett, a rombolás helyett a budapesti történelmi városrész, a VII. kerületi zsidónegyed megőrzéséért, sajátos hangulatának, kultúrájának, épületeinek védelméért küzdött. " Az Óvás! Egyesületet 2004-ben alapította, melyben építészek, szociológusok, történészek, várostervezők dolgoznak azon, hogy az UNESCO-védelem alatt álló városrészben a múlt emlékei megmaradhassanak.
Négy évig élt Algériában, illetve Mozambikban. 1987-től Budapesten régi városrészek rehabilitációs terveit készítette a Középső-Józsefvárosban, illetve Kőbányán. Több évtizedes, a szakma által nagyra értékelt településtervezési munkásságának legismertebbé vált területe az ún. Régi pesti zsidónegyed történelmi városképének, épületeinek kutatása, dokumentálása és e történelmi értékek megőrzéséért folytatott kitartó küzdelem. 1996-tól szisztematikusan tárta fel a negyed építészeti értékeit, azok történelmi hátterét, kutatási eredményeit mind a szakmai, mind pedig a széleskörű nyilvánosság orgánumaiban publikálta. 2004 tavaszán a budapesti Városházi Beszélgetések előadássorozat tematikus előadójaként mutatta be a szakma, a várospolitika és a sajtó képviselőinek a negyed műemléki értékű és ugyanakkor súlyosan veszélyeztetett városszövetét, épületeit, utcáit, tereit. Az egyesület az ő megfogalmazásában küldött levelet 2006-ban az UNESCO Világörökség Bizottságához, kérve, hogy vizsgálja felül a 2002-ben világörökségi területté nyilvánított negyed építészeti örökségének egyre súlyosbodó veszélyeztetettségét.
című oldalt, ami online mutatja be a terézvárosi, illetve erzsébetvárosi zsidóság Pest, illetve Budapest fejlődésében való részvételét. Perczel Annát 2008-ban a Magyar Zsidó Kultúráért-, 2011-ben Scheiber Sándor-, 2020-ban pedig az Építészfórum alapító-főszerkesztője, a 2017-ben elhunyt Pásztor Erika Katalina emlékére alapított, az építészet mellett több tudományos, vagy művészeti ágban is kiemelkedő értéket teremtő alkotóknak járó Perika-díjjal tüntették ki. Utóbbi apropóján Kovács Dániel készített vele interjút: Perczel Anna halálát az egyesület hétfőn jelentette be, a hírre pedig Karácsony Gergely is reagált, kiemelve, Az elmúlt években eszközeit vesztett, eljelentéktelenedett műemlékvédelem helyett városunk értékeit értő és féltő civilek voltak képesek útját állni az értelmetlen rombolásnak. Ilyen civil volt Perczel Anna is, aki képzett építészként, urbanistaként, Budapest jövőjéért felelősséget érző állampolgárként kemény konfliktusokat vállalva lépett fel annak érdekében, hogy épített örökségünk túlélje az ingatlanpiaci panamákat.
Írta: Szombat - 2021-06-14 Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle Elhunyt Perczel Anna építész, Belső-Erzsébetváros, a pesti zsidónegyed épített és kulturális örökségének védelmezője. Perczel Anna (Fotó: Építészfórum) "Alapítónk, Perczel Anna építész-urbanista, tegnap reggeltől nincs velünk. Rendkívüli embert, barátot veszítettünk el vele! " A gyászhírt a régi pesti zsidónegyed megőrzéséért, védelméért alakult Óvás! Egyesület közölte. Perczel Annát tavaly tüntették ki a Perika-díjjal – emlékeztet a A Pásztor Erika Katalina emlékére alapított szakmai díj olyan alkotóknak jár, akik az építészet mellett több tudományos és/vagy művészeti ágban is innovatív módon kiemelkedő, társadalmi hatású értéket teremtettek. Perczel Anna Védtelen örökség című könyvéről itt írtunk. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettől kapott "Magyar Zsidó Kultúráért" díja alkalmából Deák Gábor laudálta őt: "Perczel Anna építész 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1967-től 2004-ig településtervezési építészként dolgozott a Budapesti Várostervező Intézetben, majd a VÁTI Kutatási és Műemléki Irodájában.